Hertelendy-Baich kastély - Hertelendy-Bayer kastély

A kastélyt a Torontál vármegye nagyispánja, Hertelendi József emelte a 19. század elején klasszicista stílusban. Bocsár falu és a 14. századi Telegdij kastélyt Hertelendi József spáhi 1803-ban vásárolta meg. A következő évtizedekben, valószínűleg a 19. század hetvenes éveiben, a fiatalabb Jožef nagyispánságának idején az épületet oldalsó kupolákkal és udvari portikusszal bővítették.

A 19. század végén a birtok Baron Bajić Ivánhoz (1863−1911), Miloš Bajić unokaöccséhez került, aki az uradalomban élt élete végéig. Miloš Bajić nagy mecénás és jótékonykodó volt, valamint a újvidéki Gimnázium alapítója. A mai Bajić-kastély földszintes, hosszúkás téglalap alaprajzú épület, eklektikus jellegzetességekkel.

A főhomlokzat egyszerű stílusú, középső sekély rizalitban öt ablaknyílás sorakozik, felettük íves architrávok, amelyeket sekély pilaszterek választanak el, jón oszlopfőkben végződve. Az udvaron bejárati tornác található, hat oszloppal, jón oszlopfőkkel. A tornác alatt kocsiátjáró van. Az oldalvégeket félköríves tornyok keretezik, amelyek jellegzetes és látványos megjelenést kölcsönöznek a kastélynak.

A birtok kastéllyal teljes fallal volt körülvéve, amelyből csak a kovácsoltvas dekoratív kapu maradt meg oszlopokkal, tetején két oroszlán szobrával – őrzőként. A kb. 7 hektáros bekerített birtokon két kastély állt, angol stílusú park és gazdasági épületek vették körül.

A kastély előtt, az utcai oldalon, egy falusi tér volt (ma park), amelybe egyenes vonalban torkollott a főút, így a kastély már a falu bejáratánál látható volt. A belső tér gazdagon berendezett volt, de az eredeti állapotból keveset őriztek meg, kivéve a teljesen megmaradt asztalosmunkát (ajtó- és ablak szárnyak, klasszicista stílusban díszített keretek, ablakpárkányok és zsaluk).

Az udvari portikusból léphetünk be a előcsarnokba, ahol fa díszítések és rokokó-stilizációk találhatók a falon. Ma a Bajić kastély mögötti park elpusztult, helyén futballpálya van, az épület zárva. A kastély egy időben iskolai tornateremként is szolgált. Ma használaton kívüli és nagyon rossz állapotban van, de kulturális emlékként nyilvántartott.

Az egyik legjobb példa arra, hogyan lehet egy elhanyagolt kastélyt felújítani és új funkciót adni neki, a Bocsár faluban található Hertelendi-Bajer kastély. A kastély valószínűleg Hertelendi József idősebb halála után épült, amikor három fia, Ignjac, Miksa és Karolj megosztotta a birtokot. Egyik fiú építette fel a kastélyt ezen a helyen.

Az épület eredeti külsejéről nem lehet sokat mondani, mivel nincsenek róla adatok, kivéve a település földmérési terveit, amelyek alapján látszik, hogy az épület alaprajza P betű alakú volt, mint a mai épületé. A kastélyt és a birtokot a 19. század végén Olajos Bayer sörfőző vásárolta meg, és a 20. század első évtizedében szecessziós stílusban alakította át.

A Hertelendi-Bajer kastély földszintes épület, hosszabb oldalszárnyakkal. Az alaprajz a szecesszió stílusában készült, így a kastély kialakítása a 20. század elején uralkodó stílusjegyekhez igazodik. Az épület sarkait oldalsó rizalitok jelzik, erős pilaszterekkel, magas félköríves attikákkal záródnak, és jellegzetes a tetőtéri hullámos párkány is.

A park részben megmaradt, a komplexumhoz tartozott néhány gazdasági épület, amelyek közül egy – a korábbi istálló – megmaradt, ma pedig gyermekek elhelyezésére szolgáló depandansá lett átalakítva. A kastélyban nemrégiben pszichiátriai intézet működött, most gyermekeknek szervezett természetismereti oktatási központként szolgál. A korábbi park helyén ma korszerű gyermekjátékok találhatók.

A kastély felújítás során jellegzetes világos narancssárga színt kapott, fehér keretekkel az ablakok körül, a homlokzat többi díszítését ugyanolyan színnel emelték ki. Kulturális emlékként nyilvántartották, a teljes rekonstrukció a Kulturális Emlékek Védelmi Intézete szakmai felügyelete alatt történt. Az épület 2021. június 25-től működik, és példaként szolgál arra, hogyan lehet egy ilyen értékes építészeti objektumot átalakítani és új funkciót adni neki. A felújításba a Tartományi Kormány közel 400 millió dinárt fektetett.