Dániel László-féle kastély

Kanak egy falu, amely véletlenszerűen a zágrábi érsekség tulajdonába került a katonai határvidék elveszett birtokai miatt Zágráb és Karlovac környékén, és ide, valamint a közeli Boka faluba kajkaviai horvátok települtek. E kastély létrejöttéért a zágrábi érsekség döntése felelős, amely eladta a földet a gazdag Dániel családnak, amely Erdélyből a Bánát síkságára költözött, amely akkoriban intenzíven betelepített terület volt, egyfajta „Európa középnyugata”.

Gróf Dániel László 1898-ban döntött úgy, hogy Konak faluban kastélyt épít a Brzava patak hídja közelében. A Szerbek, Horvátok és Szlovének Királyságának megalakulása után agrárreform következett, és a gróf Dániel eladta a föld maradékát, majd az újonnan alakult Magyarországra költözött.

A vonzó épületet Belgrádi iparos, Kosta Ilić vásárolta meg, és kis konfekcióüzemet alakított ki, amelyet fia, Vlada örökölt, ő volt az utolsó tulajdonos az államosítás előtt. 1945 után az épület árvaház, majd háztartási épület, végül 1959-től az „Vuk Karadžić” általános iskola, amely ma is működik.

A kastély a neoklasszicista építészet példája, ahol a szimmetria a fő szempont. A földszintes kastélyon szecessziós elemek is találhatók – a jellegzetes Zsolnai kerámiával díszített zöld és sárga tetők figyelemre méltóak. A homlokzat fő díszei a neoklasszicista portikok: a déli portik jelzi a kijáratot a parkba, míg az északi a főbejárat. A déli portikot hat korinthoszi oszlop díszíti, az északit négy korinthoszi oszlop tartja, timpanonnal és oldalsó kocsifeljárókkal.

Az ablakok elrendezése ritmikus és összhangban van a belső tér elrendezésével. A homlokzatok okker és fehér színűek, az épület körül kis park található, európai és egzotikus fafajokkal, főként francia stílusban. A kastély élénk benyomást kelt, egyszerű és harmonikus. Mivel általános iskola működik benne, a karbantartás megfelelő, de sokkal több munka szükséges.